9Tv – Az1876-os budapesti árvízről nem csak ferencvárosi viszonylatban

Az 1876-os árvíz azért is volt különleges, mert összeért a téli jeges ár és a tavaszi, az olvadások miatti áradás. A jeges árt az összetorlódó jég okozza azzal, hogy gátat képez, és visszaduzzasztja a folyót (ilyen volt az 1838-as), míg a tavaszi áradásokat a nagy mennyiségű víz, ahogy a hegyekben elolvad a hó. Ebben az évben az egész országban súlyos árvízhelyzet volt, a Dunán és a Tiszán is árhullám vonult le.
A bajok 1875 decemberében kezdődtek, amikor 5-6 napig tartott a jég zajlása. A folyó leszűkítése, a soroksári ág lezárása miatt nem alakulhatott ki olyan jégtorlasz, mint 1838-ban Lágymányosnál, ezért nem duzzasztotta vissza a folyót, csak Ercsi magasságában alakultak ki jégtorlaszok. De még ez is olyan jelentős duzzasztást okozott, hogy Budapesten is megemelte a folyó szintjét. A vízügyi helyzetet tovább rontotta, hogy a hirtelen felmelegedés miatt elindult a következő árhullám.
Budapesten a víz szintje a március 9-én 867 centiméteren tetőzött, ami 60 centiméterrel elmaradt ugyan az 1838-as szinttől, de azért hatalmas pusztítást okozhatott volna. Az elárasztott terület jóval kisebb volt, mint 1838-ban, és jórészt Budára terjedt ki. Szerencsére a hatóságok időben léptek, összesen közel 20 ezer embert telepítettek ki.

Iratkozzon fel csatornánkra: http://bit.ly/feliratkozas_kilenctv
Kövesse a 9.TV Facebook-oldalát: https://facebook.com/kilenc.tv/
Csatlakozzon hozzánk az Instagramon: https://instagram.com/ferencvarostv/